Sződ Község Önkormányzata

1825-ben Kisszentmiklós, Rátót, Csörög, Göd, Kígyós-puszta.

1851-ben a fenti lista bővült Haraszt-pusztával.

1875-ben ua. mint fent.

1900-ban Vácrátót, őrszentmiklós, puszta Kisgöd, Pusztagöd, Göd, Ilka-major, Úsztató-major, Tecze-major, Árpád-major, Pusztacsörög, Sződ-Rákos-major, Haraszt, Hosszúvölgy, Kígyós, Csörögi szőlő.

1920-ban Vácrátót, őrszentmiklós, Sződliget.

Vácrátót 1922. augusztus 1-től vált le a sződi plébániáról.

Kisszentmiklós (Kis-Szent-Miklós) a korábbi sződi filia Vácrátót 1922-es leválásával a Vácrátóti Rk. Egyházközség filiájává lett.

Haraszti-puszta a korábbi sződi filia Vácrátót 1922-es leválásával a Vácrátóti Rk. Egyházközség filiájává lett. Haraszti-pusztáról 1897-ben olvashatunk először.

Hosszúvölgy-puszta a korábbi sződi filia Vácrátót 1922-es leválásával a Vácrátóti Rk. Egyházközség filiájává lett.

Kígyós-puszta a korábbi sződi filia Vácrátót 1922-es leválásával a Vácrátóti Rk. Egyházközség filiájává lett.

Alsógöd közigazgatásilag Sződtől, 1921-ben mint Felsőgödhöz tartozó kisközség önállósult. Ezt megelőzően a Sződhöz tartozó Kisgöd- és Göd-telepeken 1905-ben indították a templom építését szolgáló gyűjtést. Kápolna-alapot hoztak létre, melyet vallásalapi segéllyel is bővítettek. Az építkezéssel 1908-ban készültek el. 1924-ben már Alsógödön is önálló egyházközségi-képviselőtestületet találunk. Az anyakönyvezés 1926-ig Sződön, ezután Felsőgödön, 1945-től Alsógödön történik.

Felsőgöd-telep lakosai 1911-ben harangot vásároltak. 1915-ben Sződből kivált, önálló községgé alakult. 1917-ben Templomépítő Bizottságot hoztak létre. 1918-ban templomalapot létesítettek. 1919-ben kihelyezett kápolnát találunk itt. 1920. augusztus 20-án tábori misét tartottak a templom építésére. A templom 1924-ben készült el. Az anyakönyvezés 1926-ig Sződön történt. Felsőgöd 1927-től önálló plébánia, Historia Domusát 1923-ban kezdték írni, mely magába foglalja az 1906-os telekparcellázással kapcsolatos eseményeket is.

Sződliget (korábbi nevén: Sződrákos és Sződliget-telep) 1930-tól lett külön egyházközség, mivel eddig az ideig a Sződi Egyházközség filiája volt. 1929. május havában kaptak a püspöktől egy új 77,5 kg súlyú harangot, melyet vasállványon helyeztek el, mivel templomot csak későbbiekben építettek. Ez a harang egyike volt azon 15 db-ból, amelyet Ausztria recompensatio címen Magyarországnak visszatérített. Krchnák János sződi érd. esp. plébános szentelte meg 1929. június 2-án. Amíg a templom fel nem épült, a piactéren fakeresztet állítottak vas korpusszal. Az 1919-ben Hegedűs János és neje által ajándékozott kápolna helyébe a sződligeti templomot 1932. április 18-án kezdték építeni, részben a sződi hívek közadakozásából, mintegy 37.000 pengő költséggel.

A település 1950-től önálló közigazgatásilag.

A sződligeti templom 1932. augusztus 14-én vasárnap, délelőtt 10 órakor, Dr. Hanauer István váci megyés püspök által lett megszentelve és átadva. A plébániépületet 1980-ban vásárolták.

Csörög jelenleg is a Sződi Mária Magdolna Egyházközség filiája.