Azt bizonyára már az olvasók is jól tudják, hogy templomunk az 1743-1744. években épült. A jelenlegi templomot Grassalkovich Antal építtette, alapkövét 1743. június 4-én tették le. 1744. április 16-án szentelték fel Mária (Bűnbánó) Magdolna tiszteletére, tehát a templom titulusa is ez. Amit a latin nyelven írt helyi plébániatörténetből az oltárokkal kapcsolatban tudunk csupán annyi, hogy a főoltárt 1744-ben a pesti szervitáktól vették 50 forintért és egy Szent Anna (mellék)oltárt állíttatott fel Perneki Antal akkori sződi plébános. 1762-ben új Szent Anna oltár került felállításra 55 forintért, valamint szószéket is vettek 39 forintért.

Azt, hogy a történelem során az elmúlt évszázadokban mi lett a sorsa a korábbi főoltárnak, ill. a Szent Anna oltárt miért kellett 18 évvel felállítása után kicserélni és később mi lett a sorsa, ma még nem tudjuk. Az bizonyos, a templom mai főoltára 1904-ből származik. A korabeli szószék stílusában, neorokokó-neobarokk stílusjegyekkel készült el ez az új oltár. Sajnos művészi színvonalában meg sem közelíti a szomszédos vácrátóti templom eredeti, 18. századi barokk oltár-együttesét, mely a magyar faszobrászat legszínvonalasabb alkotásai közé tartozik. A sződi oltár 20. századi eredetét támasztja alá a felső részén látható Madonna üvegkép is, melynek felirata a következő: „IFJ. KOVÁCS JÓZSEF”. Alatta kisebb betűmérettel olvasható a készítés ideje és helye: „1915 BUDAPEST”. Az üvegkép az oltár elkészülte után 11 évvel a Tabán u. 26. szám lakó sződi adományozó, a családnélküli ifj. Kovács József és nyolc társa ajándékaként került beépítésre az új oltárba. Papjaink feljegyzéseiből tudtam, ennek a mai oltárnak a helyén korábban nagyméretű, Mária Magdolnát ábrázoló, régi olajfestésű oltárkép volt látható, melyet egy bérmálás alkalmával 1926-ban Dr. Hanauer István püspök meglátott és elkérte a váci papnevelde számára.

Még az év október 16-án Schandl Gusztáv, a váci püspöki uradalom jószágigazgatója (szül.: Német-Tevel, 1858) egy meghatalmazással kiküldte a képért az uradalom kocsisát.

Régóta érdekelt vajon mi lett a sorsa a régi oltárképünknek és milyen volt annak korabeli Mária Magdolna ábrázolása. A régi oltárkép felkutatásában Gedeon József atya sietett a segítségemre, aki Varga Lajos segédpüspök információi alapján tudta meg, hogy manapság ez a régi sződi kép a Fehérek templomának egy oldalfolyosóján található.

Zavetz József plébános-kanonok úr készségesen megengedte, hogy a kép keresésére induljak. A keresést siker koronázta, mivel több évnyi várakozás után végre megpillanthattam kutatásom tárgyát! A vászonra festett olajfestmény méretei: 115 x 178 cm, az akantuszleveles keret 11 cm széles, melyet valamikor váltakozva arany és ezüstszínű szakaszokra festettek. Az ábrázolt Magdaléna testtartása kísértetiesen hasonlít mostani oltárképünk alakjára. A képen jól megfigyelhetőek Mária Magdolna ismertetőjelei: a vezeklés jelzője; a kibontott, hosszú haj, a feszület, a koponya, és lent a kenőcsös tégely, melyből a bűnös asszony megkente Jézus lábát.

Azt, hogy ez a szép, vélhetően 18-19. századi kép miért nem került az 1904-es új oltár felállításakor a retablóba beépítésre, sajnos nem tudjuk. Egy bizonyos: az új oltár készíttetői valamilyen indok alapján valamivel nagyobb méretű, a 182 évig Sződön lévő régihez hasonló, de új kép megfestése mellett döntöttek.