Az elkövetők, valamint az elkövetési módszerek több csoportra oszthatók, melyeket az alábbiakban próbálunk meg részletezni.

A fő elkövetési mód a különféle trükközéssel történő eltulajdonításokban nyilvánul meg, melyeket az alábbi módszerekkel követnek el:


„Segítségre szorulók” esetei

Az elkövetők általában idős emberekhez csengetnek be, és mint bajba jutott emberek, rosszullétre vagy gyermekük betegségére hivatkozva kéredzkednek be a lakásokba, általában többedmagukkal, és ott a sértett figyelmét elterelve tulajdonítják el az értékeket. Előfordult olyan eset is, amikor balesetre hivatkozva sürgős műtétre kértek kölcsön pénzt azzal, hogy két órán belül visszahozzák, sőt még kamatot is tesznek rá, de természetesen miután a pénzt megkapták, többé már nem jelentkeztek.


Hivatalos személyként fellépők módszerei

A módszer lényege, hogy önkormányzat dolgozójaként, vagy közüzemi szolgáltatást ellátó cég (áramszolgáltató, vízművek vagy más szerv) alkalmazottjaként lépnek fel a megtévesztők, és általában arra hivatkoznak, hogy pénzt hoztak és visszafizetéssel kecsegtetnek. Általában 20.000 Ft-os bankjegyet felmutatva abból kérnek vissza, ezzel az idős korú sértettel úgymond megmutattatják a spórolt pénz rejtekhelyét, amelyet utána már figyelemeltereléssel könnyen el is tudnak lopni.

A hivatalos személyként fellépőknél gyakori eset, hogy civil ruhás rendőrnek adják ki magukat és közlik a sértettel, hogy a nyugdíjakat kézbesítő postást most vonta eljárás alá a rendőrség, mivel az hamis bankjegyekkel fizette ki a nyugdíjakat. A sértett ekkor átadja a nemrégiben felvett nyugdíját, melyre az elkövetők közlik, hogy magukkal viszik további vizsgálatok céljára, majd ezt követően távoznak a pénzzel együtt.


A házalók, felvásárlók, adománygyűjtők elkövetési módszerei

A házalók, elkövetők általában a náluk lévő árut próbálják meg eladni és így bejutva a lakásba a figyelmet elterelve tulajdonítják el az értékeket. A másik eset, mikor szintén a náluk lévő terméket próbálják meg jó pénzért eladni, sokszor televízióból is ismert személyekre való hivatkozással, és így jutnak értékekhez, ezzel károsítják meg a sértettet.

A felvásárlók esetében általában az udvaron vagy a ház körül elhelyezett tárgyakra tesznek ajánlatot, ezzel úgymond a sértettet elcsalva a – természetesen – nyitva hagyott bejárati ajtótól, és míg az alkudozás általában a kertben folyik, addig a tettestárs az üresen hagyott lakásból az értékekkel távozik. Hasonló módszer, főleg egyes településeken végzendő nagyobb munkálatok (csatornázás) esetén, hogy a „munkagépek elhelyezése végett” néznek ki egy-egy udvart maguknak és a fentiekhez hasonlóan, és míg a sértettel ezt mérlegelik, a nyitott lakásból az értékeknek lába kel.

Több esetben fordult elő, főleg falvakon, hogy arra való hivatkozással jutottak be a sértetthez, hogy a szomszéd házat szeretnék megvenni, és a padlásra szeretnének felmenni, mert onnan jobban meg tudják szemlélni, hogy milyen állapotban van a szomszéd ház teteje. Természetesen ilyenkor a sértett is segítőkész és felkíséri őket a padlásra, ezzel úgymond felkínálva a nyitott lakás lehetőségét.


A rendőrség ajánlásai

• Lakásuk ajtaját, családi házuk kapuját és bejárati ajtaját is zárják kulcsra!

• Óvakodjanak az idegenektől, és lehetőleg ne engedjük be őket a lakásunkba!

• Mielőtt kinyitnák az ajtót, gondolja végig: Várnak valakit? Ki és miért keresi Önöket, megbeszélték valakivel, hogy ma látogatóba jön?

• A biztonsági láncot vagy kart minden esetben hajtsuk rá az ajtóra!
Mielőtt beengedik az idegent, lehetőleg a zárva tartott kerítésen, bejárati ajtón keresztül kérdezzék ki jövetele céljáról, és csak állítása valódiságának ellenőrzése után nyissanak ajtót!

• Ha úgy döntenek, hogy beengedik az ismeretlent, lehetőleg legyen Önökkel egy szomszéd vagy rokon! Ajtónyitás után is legyenek óvatosak, inkább bizalmatlanok! Ha ezt megfogadják, sokkal kevesebb lesz a látogatójuk, de értékük is megmarad!

• Amennyiben a hívatlan vendég akaratunk ellenére már belépett otthonukba, ne hagyják egy pillanatra se felügyelet nélkül! Amennyiben kellő határozottsággal lépünk fel, meghátrál és távozik.

• Bárkinek is mondja magát az ismeretlen látogató (pl. hivatalos szervre hivatkozik), kérje, hogy mutassa meg fényképes igazolványát, és ha lehet, személyesen hívják fel azt a szervet, akire hivatkozik!
Aki rosszullétre hivatkozik, ahhoz hívjanak mentőt, vagy irányítsák a közeli orvoshoz, egészségügyi intézményhez!

• A pénzváltás trükkjével próbálkozót a legközelebbi üzletbe küldjék!
Amennyiben gyanús körülményt észlelnek, azonnal értesítsék a rendőrséget a 107, vagy 112-es telefonszámom, hívják segítségül szomszédjaikat, jó ismerőseiket!

• Ne legyenek túlságosan jóhiszeműek a bizalmukba férkőzni kívánó idegenekkel szemben, főleg buszra való várakozás, utazás, vásárlást követő sorbaállás során!

• Ne fogadjanak bizalmukba ismeretleneket!

• Még számlafizetés esetén az ismerős „pénzbeszedő” se tudja azt, hogy hol tartják pénzüket, annak helyét ne mutassák meg senkinek, lehetőleg tartsák spórolt pénzüket bankban és vásárlás esetén is inkább kártyával fizessenek!

• A bankkártyájuk mellett ne tárolják a PIN-kódjukat (igyekezzenek azt megjegyezni vagy a kártyájuktól jól elkülönített helyre feljegyezni)!

• Ne engedjék, hogy napi programjuk, mindennapos magatartásuk kiismerhető legyen (pl. mikor mennek vásárolni, mikor vesznek fel pénzt, vagy épp mikor kapnak nyugdíjat)!

• Kérjék meg családtagjaikat, rokonaikat, szomszédaikat, hogy napi rendszerességgel tartsák önökkel a kapcsolatot!

• Lehetőség szerint szerezzenek be mobiltelefont (amit tartsanak mindig maguknál) illetve szerezzenek be vezeték nélküli csengőt, melynek megnyomásával baj esetén jelezhetnek a szomszédjuknak!

• Ne adjanak munkát idegennek, még ha a fizikai teherbírásuk romlása miatt jó lenne egy kis segítség (igyekezzenek családon belüli segítséget kérni, vagy ha nincs rá lehetőségük egy jó ismerős ajánlásával szerezzenek be egy megbízható állandó segítőt)!

• Ha mégis megtörténne a baj, a rendőrség mindent megtesz az elkövetők elfogása érdekében, ezért haladéktalanul tegyenek bejelentést a rendőrség 107-es vagy 112-es segélyhívószámán vagy a legközelebbi rendőri szervnél, illetve a körzeti megbízottnál!

ORFK