Néhány napja eldőlt a korábbi vita, és a magyar légikikötőt Ferihegyről Liszt Ferenc Repülőtérré keresztelték át. Néhány éve már sikerült utánajárni, ki is volt az a bizonyos névadó Feri, és mely családtagjai köthetők Sződhöz.

Jan Volentic, azaz Volentics János („Marenák”) a jobb élet reményében szüleivel 1946-ban, 13 évesen a csehszlovák-magyar lakosságcsere egyezmény keretében áttelepült Sződről Pozsonypüspökire. Nyugdíjas mérnökként megírta emlékeit, melyet ötrészes sorozatban tárunk a Sződiek Híradója olvasói elé.

Lapunkban eddig két olyan esküvői fotót mutattunk be Olvasóinknak, ami több pár azonos időpontban kötött házasságát örökítette meg. 2007. tavaszi lapszámunkban egy 1935-ben készült kép 19 párt, a 2008. őszi híradóban pedig 1925-ből 20 párt ábrázoló fotót tettünk közkinccsé. Helytörténeti rovatunkban most egy újabb, hasonló képet mutatunk be.

A honfoglalással kapcsolatosan sokféle feltevés ismert napjainkban. A településünket érintő adatokról saját kutatási eredményeimre is támaszkodva tájékoztatom a tisztelt érdeklődőket.

Hétköznapjaink főszereplői voltak és lesznek a kisiparosok, kiskereskedők. Rövid sorozatunkban róluk kívánunk megemlékezni.

Értékvesztő és értéktévesztő korunkban ma is nagy szükség volna valós emberi értékekre

2009. október 18-án avatták föl vitéz Székely Jenő – egykori sződi tanító, kántor, leventeoktató és amatőr festő – emléktábláját, amelyet a Sződi Helytörténeti Alapítvány honlapján állított tiszteletére.

Már negyedszer emlékeztünk a háborúk áldozataira

A megyék, a várak és a püspökségek lettek azok a szervezeti egységek, amelyeket Szent István királyunk az ország egységének szilárdítására, a keresztény hit megerősítésére hozott létre – mondta Mádl Ferenc volt köztársasági elnök négy megye millenniumi ünnepségének megnyitóján, a Veszprém megyei Sóly községben szombaton.

A községi rendezvények sorában rendszeresen megünnepeljük március 15-ét. Ilyenkor, mint általában, minden kis településeken az országos, és legfőképp a budapesti történelmi események kerülnek felelevenítésre.

Az ország története elvileg a 3200 település történetéből áll össze, azonban ebben a „vízfejű” országban a fővárosi történések szerepének megítélése a meghatározó. A budapesti események és egy kis település történelmi múltja között közvetlen kapcsolat nem minden esetben mutatható ki. Vizsgáljuk meg milyen különös esemény történt 1848-ban Sződön!

A decemberi helyi népszavazás kapcsán elgondolkodtató a településrész elnevezésének eredete, mely az elmúlt évszázadokban többféle formában bukkant fel.