Hétköznapjaink főszereplői voltak és lesznek a kisiparosok, kiskereskedők. Rövid sorozatunkban róluk kívánunk megemlékezni.

Értékvesztő és értéktévesztő korunkban ma is nagy szükség volna valós emberi értékekre

2009. október 18-án avatták föl vitéz Székely Jenő – egykori sződi tanító, kántor, leventeoktató és amatőr festő – emléktábláját, amelyet a Sződi Helytörténeti Alapítvány honlapján állított tiszteletére.

Már negyedszer emlékeztünk a háborúk áldozataira

A megyék, a várak és a püspökségek lettek azok a szervezeti egységek, amelyeket Szent István királyunk az ország egységének szilárdítására, a keresztény hit megerősítésére hozott létre – mondta Mádl Ferenc volt köztársasági elnök négy megye millenniumi ünnepségének megnyitóján, a Veszprém megyei Sóly községben szombaton.

A községi rendezvények sorában rendszeresen megünnepeljük március 15-ét. Ilyenkor, mint általában, minden kis településeken az országos, és legfőképp a budapesti történelmi események kerülnek felelevenítésre.

Az ország története elvileg a 3200 település történetéből áll össze, azonban ebben a „vízfejű” országban a fővárosi történések szerepének megítélése a meghatározó. A budapesti események és egy kis település történelmi múltja között közvetlen kapcsolat nem minden esetben mutatható ki. Vizsgáljuk meg milyen különös esemény történt 1848-ban Sződön!

A decemberi helyi népszavazás kapcsán elgondolkodtató a településrész elnevezésének eredete, mely az elmúlt évszázadokban többféle formában bukkant fel.

Az írás szerzője Szalachy Johanna – leánya báró Buttler Klárának és ifj. Szalachy Bélának, aki a Sződön kúriát építő, és 1865-től 720 holdon gazdálkodó, földbirtokos Szalachy család egyik leszármazottja. A család birtokát 1945-ben, a kúriát pedig az ötvenes évek elején államosították, a házból csak két szobát lakhattak. Így éltek az 1956-os forradalom kitöréséig. Gyermekeik nevelése érdekében több százezer magyar társukkal együtt ők is el szándékozták hagyni az országot. Mire a határon észbe kaptak, a „vasfüggönyt” visszaépítették. Tompánál jutottak át Szerbiába. Nisbe mentek, ahonnan három hónap után, 1957 áprilisában érkeztek Belgiumba. Szalachy Johanna Volentics Gyula kérésére – sződi helytörténeti anyaggyűjteményének kiegészítésére – küldte meg Ausztriából kalandos élettörténetét, melyben szerzetesi hivatásválasztásának mozgatórugóiról is beszél.

Lapunk 2007. tavaszi számában már bemutattunk egy olyan korabeli fotót, ami 1935-ben tizenkilenc pár azonos napon kötött házasságát örökítette meg. Hargitai Endréné (Sződ, Mártírok útja 6.) jóvoltából most ismét közzéteszünk egy olyan, kuriózumnak számító felvételt, melyen húsz házasuló pár látható.